Szeretteim Emlékére!.wmv

Oly gyorsan elment, még csak el sem búcsúzott,
mit itt hagyott fájdalmas űr, képek miken mosolygott,
néhány kedves emlék, ki nem mondott mondatok,
közös élmények, mit elfeledni nem fogok.

Kimegyek a temetőbe, tengernyi mécses és virág,
ma gyászba borult az egész világ,
a szél messze fújja a krizantém illatot,
vigasztalom magam, hogy szép élete volt.

Mécsesek lángjánál elsuttogok egy imát,
újra átélem a gyászt, hiánya fájdalmát,
lassan hazamegyek, a múlton elmerengek,
sírva beletörődök, hogy ő már nem lehet velem.

Halottak napján minden róla szól,
várom, hogy kilépjen az árnyakból,
aztán gyertyát gyújtok a lelke üdvéért,
s hálát adok életünk minden közös percéért.